Keresés az oldalon

Az Opel Szentgotthárd, amely a Stellantis autóipari csoportosulás része, 1992-ben autószerelő üzemként és motorgyárként indult. A gyár munkatársai ma is büszkék azokra a jelképekre, amelyek gyár fontos szerepét bizonyítják a modern kor hazai autógyártásának a történetében. Az Opel Szentgotthárd munkatársai önerőből varázsolták újjá azt a harminc éves Astra F autót, amely anno 1992-ben épphogy csak „lecsúszott” a hivatalos elsőségről Harminc éve indult a szentgotthárdi gyárban az autó és motorgyártás Az akkori kollégák közül még mindig százötvenen (!) dolgoznak a gyárban Egy ilyen jelképes emlék az első szériagyártásból való Opel Astra F, amely harminc éven keresztül a gyár udvarán hirdette a dicső múltat. Az autót, amely a Budapesti Közlekedési Múzeumban kiállított „hivatalos” első Astra ikertestvére, bizony megviselte kitettsége az elmúlt harminc év időjárási viszontagságainak. Ezért a gyár munkatársai kezdeményezésére megszületett a döntés az autó régi fényének (átvitt és szó szerinti értelemben is) helyreállításáról. Ez annak tükrében is érthető, mivel a mai napig közel százötvenen vannak olyan aktív dolgozók, akik részesei, szemtanúi voltak a harminc évvel ezelőtti első autó és első motor gyártásának. A döntést cselekvés követte. Megalakult egy kis lelkes csapat a gyárban különböző beosztásban dolgozó munkatársakból, akik szívügyüknek tekintették az autó állagának megóvását. A gyárcsarnok egyik szögletében ki is alakítottak egy szervizműhelyt, elkezdték kutatni azt a pár cserére szorult alkatrészt a világhálón, és elkezdődött a felújítás. Ahogy haladt a munka egyre növekedtek az elvárások is: míg először csak a külcsín visszaállítása volt a cél, később már az autó önjáró vezethetősége is követelménnyé lépett elő! Egy harminc éve nyugvó motornál ez nem kis feladat, de a motor állapota bizakodásra adott okot. A karosszéria régi fényének előcsalogatása az egyik munkatárs otthoni műhelyében történt, ez már nem volt megfelelő színvonalon megoldható a gyár falain belül. Az egész munka körülbelül két hónapot vett igénybe, tekintettel arra, hogy a kollégák a rendes munkájuk mellett végezték a felújítást. A felújított, régi fényében tündöklő Astra bemutatójára a Szentgotthárdi színházban került sor a gyár harminc éves történetét bemutató fotókiállítás megnyitóján. A helyszínre már saját lábán érkezett az autó! A megnyitóra meghívott munkatársak és helyben élő, ma már nyugdíjas volt munkatársak, boldogan fényképezkedtek az autóval, és mindenkit lenyűgözött a 30 éves Astra. Így az Antall József vezette és a Közlekedési Múzeum tulajdonában lévő első magyar autó, az első Opel Astra ikertestvére a felújítás után méltó helyre kerül: az Opel Szentgotthárd gyárcsarnokában lesz kiállítva.

Budapesten a legújabb Opel Astra társaságában ünnepelte születésnapját az első magyar személyautó, az első Magyarországon gyártott Opel Astra, amely az ünnepi alkalomból kikerült a Közlekedési Múzeumból. Harminc éve, 1992 március 13-án pénteken a szentgotthárdi gyár zsúfolásig megtelt vendégekkel és a sajtó képviselőivel, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy Antall József miniszterelnökkel a kormánynál legördül a sorról a modern idők első magyar személyautója. 30 éve, 1992 március 13-án Antall József miniszterelnök vezette le az első magyar Opel Astrát a szentgotthárdi gyártósorról 30 év alatt több mint 465.000 eladott Opel, 85 ezer Szentgotthárdon gyártott autó, közel 11 millió motor Történetileg és piaci pozícióját nézve is első az Opel Magyarországon Hogyha ma magyarországi autóiparról beszélünk, az már senkinek sem újdonság, pedig ez a rendszerváltás előtt éppoly „eretnek” gondolatnak számított, mint mondjuk a szabad határátlépés. Érdekes módon a 80-as évek végén, amikor megindult az a demokratizálódási folyamat, amely az első szabad választásokhoz vezetett, havonta röppentek föl a hírek a lehetséges magyarországi személyautó gyártásról – nem véletlenül. A KGST munkamegosztásban Magyarországnak jutott autóbusz és teherautó gyártás, de személyautó nem. Így a személyautó gyártásról szóló hírek éppúgy az adott rendszer kereteit feszegették, mint a demokratizálódási folyamat politikai lépései. A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó? Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről - egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői. 1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár – népszerű nevén a BNV – egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egyidőben egy budapesti sajtóértekezleten az Opel akkori anyavállalata, a General Motors európai alelnöke bejelentette: az Opel létrehoz egy kereskedelmi céget és egy gyárat is Magyarországon. A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik. Harmincegy éve, ekkor jegyezték be General Motors Autóforgalmazó Kft-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul. Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 március 13-án Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a gyártósorról az első magyar autó, az első Opel Astra. Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott - 1998-ig, ameddig a hazai gyártás tartott, több mint 80.000 követte. Az évfordulón Dalos Attila, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója a következőket mondta: „Az, hogy mind a mai napig az Opel a legnépszerűbb márka Magyarországon nagyban köszönhető a 30 évvel ezelőtti eseményeknek. Az Opel volt az első nemzetközi autóipari cég, amely Magyarországon megjelent. Beruházást hozott ide, autó- és motorgyárat épített és létrehozta a márka kereskedelmi hálózatát. Ipartörténeti jelentőségű, hogy 30 éve az Opel gyártotta az első magyar személyautót, az pedig, ahogy Antall József miniszterelnök levezeti az első Opel Astrát a gyártósorról ikonikus képe lett a rendszerváltás időszakának. Itthon az Opel azóta is szilárd alapokra építkezik, az Astra különösen népszerű Magyarországon és a siker folytatását ígéri a modell most bemutatkozó legújabb, immár hatodik generációja.” Magyarországon az Opel a legnépszerűbb márka, a statisztikák szerint Opelből fut a legtöbb a magyar utakon (több, mint 525.000). Az Opel kereskedői- és szervizhálózata az ország egészét lefedi – ez a háttér is nagyon fontos a márka sikere szempontjából. Szentgotthárdon azóta is készülnek motorok az Opel, de nem csak az Opel számára. Az üzem az elmúlt évek tulajdonos váltása nyomán mára a Stellantis csoport egyik fontos motorgyára lett, ahol a cégcsoport több márkája számára készülnek 3 hengeres benzines turbo motorok. Végül az Opel történelem számokban: az Opel Magyarország kereskedelmi szervezete 1991 januárja és 2021 decembere között összesen 465.000 autót értékesített. Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80.835 Opel Astra és 4.404 Vectra hagyta el a gyártósort, motorokból pedig a gyártás kezdete, 1992 júniusa óta közel tizenegy millió készült.

2005-ös Detroiti Autószalonon az Opel bemutatta az Astra hibrid változatát, az 1,7 literes dízelre épülő hibrid modelljét. A prototípus alapja az Astra H GTC volt. A hajtást elektro-dízel (vagy újabb keletű nevén bimodális) hibrid egység alkotta. A dízelmotor a 1,7-es közös nyomócsöves Isuzu motor volt. Az elektromos egység pedig két különálló villanymotorból állt, amelyek párhuzamosan működtek folyamatosan változó nyomatékátvitellel. Az dízelmotor 125 lóerőt, a két villanymotor pedig 40, illetve 54 lóerőt adott volna hozzá. Ez a prototípus 8 másodperc alatt gyorsult fel 0-ról 100-ra. Fogyasztása pedig 4-4,9 liter lett volna 100 kilométerenként. A prototípus kívülről pontosan ugyanúgy nézett ki, mint bármely más Astra GTC. A különbség műszercsoportban volt. A fordulatszámmérő óra plusz grafikákat kapott, melyek az akkumulátor töltöttségi szintjét és az ellátási szintet mutatták volna. Az autó soha nem került gyártásba. GM (gondolom) nem volt támogató. Azt gondolták, hogy a piac nem indokolja ezt a befektetést. Kár érte.