Jump to content
OPEL MAGAZIN és TUDÁSTÁR

  • Oldalunk szerkezete változott. 2022-től mint "MAGAZIN" működünk. Az oldalon a regisztráció lehetősége 2021. végén megszűnt. Tehát a fórumokban (tudástár) csak olvasgatni lehet. Megértést köszönjük.  OpelForum.hu csapata

Cikkek

Cikkek kezelése
Összes kategória mutatása
Gelko
Idén májusban került megrendezésre a Legendák Találkozása elnevezésű Opel Családi Nap az Opel Magyarország szervezésében. A rendezvényen a sportverda stábja is forgatott.
 
 
A tartalomból:
- Az öreg rocker még mindig ott van a szeren: Corvette Stingray 1969;
Milyen új motorok készülnek Szentgotthárdon?
Megtudjuk Dános Andrástól
- Szörnyella de Frász autója, limuzin változatban;
- Mint egy felfújt Ferrari: FIAT Frremont Black Code;
- Fürge kis citrom, kéthengeres motorral: FIAT 500 S;
- Elfelejtettük visszaadni Nagypál Csaba autóját: KIA
Optima;
- Tulajdonosi tuningolt autók az Családi Napon
- Vétkezni néha jó: Lamborghini Gallardo;
forumadmin
Egyike lehettem a 4 szerencsésnek, akik a X. Hungarian Blitz Weekenden az Opel Magyarország egyik tesztautójával vehettek részt. Ez a tesztautó a „német Fiat 500-as”, az Opel Adam. Több cikket, tesztet elolvastam az autótól. Minden cikkben úgy éreztem, inkább lehúzták az autót, az ára, hátsó dobfék, motorerő, vagy a "hatalmas" csomagtartója miatt. Az összehasonlító tesztekben is rendre alulmaradt a Fiat 500-al szemben….
Nem baj, nekem tetszett. Sőt, Corsám helyett vennék is egy ilyet, ha tehetném.
Az autó igazán stílusos, vagány, sportos. Rengeteg egyedi megoldással és extrákkal.
 
Nekem a felni „jött be” a legjobban.

Nagyon látványos a megjelenése, bár mikor egy 110kg-os „pali” kiszáll ebből az autóból, nem kicsit hat viccesnek.

Tehát az ADAM:
Nagyon egységes, jól sikerült minőségi autó hatását kelti. Igazi prémium kisautó. Sajnos a menetdinamika tényleg elmarad a kinézettől, de az autó elsősorban hölgyeknek készül (gondolom) és nem OPC fanoknak. Így a 18”-as kerek esetén jól látható hátsó dobféken is lépjen tovább tekintetünk. A motor 1.4 100LE a csúcs jelenleg. A baj az, hogy ez a csúcs. Más baj nincs, mivel ez a motor egy kiforrott és megbízható partner. Igaz, az előzést meg kell gondolni, de a Corsa C (1.2) esetén is számolgatni kell. A városban kiváló társ, hamar hozzászokik az ember az START/STOP rendszerhez. A motor fogyasztása nem tudom, hogy rossz vagy jó. Nekem közel 8 liter (7,4) volt 100km-en, vegyes használat mellett. Mindenki döntse el maga.
 
A beltér.
Jó a minőségérzet, kényelmes ülések, könnyen átlátható és értelmezhető műszerfal, jó fogású bőrkormány. Az ajtók nagyok és súlyosak, nekem ez is tetszett. Az biztos, hogy minden kütyümeleg örömmel nyomogatja a középső információs kijelzőt, melyen számtalan beállítás elérhető. Uhh, majdnem elfelejtettem a kapcsolható csillagos eget! Igen, és szinte nincs csomagtartó. Ez van:) Hátul is egy max. 8-10 éves gyerek fér el kényelmesen. Na de ez az autó nem erre van.
 

 
Irányíthatóság.
A kormányzás (picit) talán túlérzékeny. Számomra a váltó precíznek tűnik, igaz, én általában 10 éves autókkal járok. Az autó semleges futómű beállítása, és a nagy kerék miatt rosszabb úton billegett az autó, de a kanyarokban kiválóan teljesített. A fékek jól haraptak, sajnos egy alkalommal szükség is volt erre a harapásra… Így szerencsére a légzsákok működésének tesztelése elmaradt.
 

 
Összegezve.
Aki megengedheti magának hogy egyedi kisautóval járjon, és nincs Opel fóbiája, annak nagyon is ajánlom az Opel Adam-ot. Nálam előrébb került a Fiat 500-nál.
 
Írta: Hemi
forumadmin
Készült: 2005. máj. 24. kedd, 10:44
Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06
Egy borongós hétfő délelőtt egy nyilatkozat aláírása, a személyim és a jogosítványom fénymásolása után már át is vehettem a gépet. Egy metálfekete, négyajtós, 150 lóerős diesel Vectrát comfort felszereltséggel.
Kívülről kifogástalanul nézett ki az autó, és a gyári alufelnik is jól mutattak rajta. A metálfekete tényleg jól állt az autónak, de így az autómosás kész rémálom, pláne napon. Beülve már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. A műszerfal túl szögletes (szerintem nagyon volkswagenes), az anyaga pedig ránézésre kritikán aluli, de azért tapintásra nem olyan rossz. Az ajtókon nagyon kevés volt a kárpit, és az is az üléseken található durva szövet, a kilincs pedig krómozott műanyag. A következő meglepetés akkor ért, mikor megfogtam a kormányt.

Többször is megnéztem, hogy valóban bőr kormányt markolok-e, vagy egy Suzuki kormányt (pláne, hogy előtte egy kombi H Astrát teszteltünk, amiben nagyon király a kormány). Miután alaposan tanulmányoztam a belső teret, hamar megtaláltam a megfelelő üléspozíciót a szerintem túl keményre tömött ülésben, és ezt segítette a négy irányban állítható kormány. Indulás után azonnal feltűnt, hogy az Astrában megszokott irányjelző kar található itt is. Helyhiányban nem szenvedtünk, pedig én voltam a legkisebb a csapatban.

A motor hidegen kicsit hangosan járt, de fél perc alatt elcsendesedett. A hatfokozatú váltó kicsit bizonytalanul kapcsolható, de hamar meg lehetett szokni, és a hatodik fokozat nem a fogyasztás csökkentésére van. Az autó gyorsulása valami szenzációs. Bár mikor kettesbe váltottam, kicsit megtorpant az autó, és talán csak ez az oka annak, hogy egy GSI Astra –igaz nehezen- le tudott gyorsulni. A száguldásnak 200 km/h körül ér véget. A futómű már nem tetszett ennyire egyértelműen, bár az útfogással nem volt gond, de a hátsó traktus hajlamos volt rosszabb minőségű kanyarokban kicsit hintázni. A fék nagyon jól adagolható és meggyőzően fog. A fogyasztás körülbelül 6,5 literre jött ki, a 800 kilométeres tesztúton, ami a sok padlógázas gyorsulás mellett nem is sok.


Legfontosabb felszereltségek: digit klíma, esőérzékelős ablaktörlő, első elektromos ablakok, motorosan állítható és behajtható tükrök, tempomat, állítható könyöktámasz. Amit nem értettem, hogy egy hétmilliós autóban miért nem volt hátul is elektromos ablakemelő?
Végszó: pár negatívumtól eltekintve nagyon tetszett az autó, de vesztemre egy GTS-el vittek haza, ami még szebb és a futóműve is tökéletes. Bár menyasszonyom egyértelműen a kombi H Astra mellett tette le a voksát.
 
forumadmin
Készült: 2005. máj. 05. csütörtök, 09:25
Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06
Sajna ma reggel nem a legjobban ébredtem, vacak megfázás és torokfájás lett rajtam úrrá, persze ez nem ok arra, hogy egy egész napos tesztvezetést kihagyjak. Nagy nehezen összeszedtem magam és elmentem a helyi márkakereskedésbe a tesztautóért.
Az autót aránylag fájdalommentesen megkaptam, igazolványt, jogsit és egy közüzemi számlát kellett felmutatnom, majd egy cirka négy oldalas dokumentumot mely a feltételeket tartalmazta két helyen alá kellett írnom, cserébe kaptam forgalmit és egy kulcsot. A kulcs a korábbi vw kulcsokhoz hasonló bicskakulcs, gombnyomásra előugrik a tolla.


Kisétáltam az autóhoz, körbejártam. A sokak számára ismerõs ötajtós h astra küllemét nem most nem méltatnám hosszasan kinek bejön, kinek nem, nekem tetszenek a tejfehér/piros hátsó lámpák, a magas övvonal, a motorháztetõ süllyesztett közepe. A gumik 205/55R16 Bridgestone Turanzák, nagyszerû, a vectrámon is ez a méret van. Az ajtók csukódásakor érezhetõ, hogy nehezek és van bennük anyag. A belsõ már nem ilyen csodálatos, a mûszerfalon felhasznált mûanyagok kemények és olcsó hatásúak, az órák festett ezüstszín kerete is inkább elviselhetõ mint szép. Az ajtókilincsek krómozott mûanyagdarabok, kevésbé masszívnak és idõtállónak tûnnek mint a vectrámban. Az ajtót burkoló mûanyag viszont már jó tapintású. Az elektromos tükör és ablak kapcsolói kicsit nehezen járnak, de elhelyezésük ergonómikus, használatuk egyszerû és magától értetõdõ. A tesztautó digitális klímaberendezéssel és gyári CD30-as rádióval is rendelkezett, mindezek a középen kissé esetlenül süllyesztve elhelyezett nagyméretû kijelzõre írták ki információikat. A váltókar kellemesen rövid és vaskos, króm gyûrûvel és króm fitymával, amit felhúzva jobb hátra találjuk meg a hátramenetet. A króm elõfordul még a kézifék gomján is, egész kellemes látvány. Bár a mûszerfalat kissé igénytelen anyagokból készítették a kormány mérete, formája és bõr bevonata kárpótolt valamelyest, élvezet markolni és forgatni. Az ülések kárpitozása a vectrához képest határozottan egyszerûbb, puritánabb, de formájuk és oldaltartásuk jó, a vezetõ ülõlapja is dönthetõ. A deréktámaszt hiányoltam. A helykínálat korunk középkategóriás autóival szemben támasztott követelményeknek megfelelő, magam mögött elférek, a lábtér megfelelő, ha beteszem a gyerekülést hátra az anyósülést nem kell oly mértékben előretolnom, hogy ne férjek el.

A motor halk, de érezhetően dízeles kerregéssel kel életre, járása nem érezhető az utastérben melyben üldögélve az autó masszívnak, erősnek hat amit csak fokoz az ajtó halk ám súlyos csattanása beszállás után. A beltér puritánságán túllépve a motor enyhe dízelkerregésén túl az utastérben csend honol. Elinduláshoz elegendő a motor a nyomatéka, ám ha az ember figyelmetlenül túl hirtelen ugrik le a kuplungról könnyedén lefullasztható. Nagyon hiányolom az Astra h-kból a vízhőfok mérőt, így kb 15 perces városi araszolgatás után kezdtem próbálgatni a motor képességeit. Az alapjárat környékén enyhén nyomatékszegény motor úgy 1800-as fordulatszám környékén magára talál és hengerűrtartalmához képest meglepően agilisen mozgatja a nehéz karosszériát (100 lovas változat). A lendülete egészen 120-ig példás, bár utána lanyhul 160-170-et aránylag kivárható idő alatt eléri, akár emelkedőn is.

Tesztútvonalként elmentem a Balaton fele, a Bakonyban kellemes kanyarokkal teletűzdelt főút vezet arrafelé ahol alkalmam nyílt a futóm, a gumik, és a kormányzás valamint a fékek tesztjére. Épp a gyorsulást és a kanyarsebességet teszteltem amikor a visszapillantóban feltűnt egy fekete Celica és rögtön az a gondolatom támadt vajon meg tud-e előzni ezen az erõs emelkedőkkel, lejtőkkel, S kanyarokkal teletűzdelt útszakaszon...

Kanyarokban jól fekszi az utat, ha sikerül kicsit gyorsabban belemenni a kocsi semlegesen viselkedik, enyhe kúszást lehet érezni a kanyar külső íve felé. A fékek nagyon jók, harapósak és könnyen adagolhatóak, ezekkel a gumikkal igen ritkán szólt közbe az abs. A kormány közvetlen, bár sok visszajelzést nem nagyon érezni, nekem pont megfelel, és hát ez itt végül is egy gazdaságosan üzemeltethető családi autó. A futóműve is bolondbiztos és emellett még nem kényelmetlenül kemény, szépen csendben nyeli az úthibákat. Veseköveket nem õ fogja kirázni.

A csomagtartója használható méretű és ahogy a képeket elnézem azt nem sikerült lefotóznom. A fogyasztása sem horror, a kemény Bakony környéki sprinteket, kanyarokban élvezkedést visszakapcsolásokat és padlógázakat figyelembe véve nem sok a 7,59l 100 km-re.

U.i: A csomagtere egészen használható méretű és tűrhetően pakolható.

Írta: LeO
 
 
 
forumadmin
Készült: 2005. március 24. csütörtök, 11:23
Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06
A tesztelt példány egy Opel által gyártott 1,7 dízel (nem ISUZU, sokszor méltatlanul szidott) motorral szerelt, 2 személyes alapfelszereltségű 1993-as Kadett Combo. Egyszerű szóval élve a mindenes kisteherautó. Hasznosságával és olcsó árával sokakat vonzhat a személyautóból kifejlesztett ízig-vérig kisteherautó.
Jellemzés:
Festetlen lökhárítókkal és lemezfelnikkel a forma hangulatos, de már idejét múlt, régi formavilág. Tágas utastér, jól kihasználhatóak az ülések mögött található tároló részek. Igaz a 190cm magasságot meghaladó emberek azért nem terpeszkedhetnek. A mûszerfal a Kadetté, az elülső ajtók burkolata textilbetétes. Nagy a térképzseb, az ablak kurblis, a tükör kézzel állítható A rakodóhely jól kihasználható, de kisebb, mint a következõ szériák rakodótere. Mondhatjuk picit rövidebb és alacsonyabb a raktér mint a Corsa Comboké. A pótkerék a padló alá került. A hátfal teherautós, a kétfelé nyíló ajtók sajnos elég érzékenyek a korrózióra, illetve idõs korban már nehezen zárhatóak. A korrózióra hajlamosság a többi karosszéria elemre is elmondható. Viszont az autó vezetési élménye nagyban hasonlít a személyautókéhoz.

Előnyei:
a formája még mai is szép olcsó fenntartási költségek nagy rakodó terület kényelmesnek mondható utastér könnyen átlátható mûszerfal, és kezelõelemek kis fogyasztású 1,7 dízel motor alacsony vételár  
Hátrányai:
gyenge minőségű műanyagok, zörgő utastér karosszéria csavarodik, karosszéria korrózióra hajlamos télen nehezen indul, többszöri izzítás és gázpedál-nyomogatás szükséges motorhang hosszú távon fárasztó váltó nehezen kapcsolható
 
Teszt:
Fogyasztás az elmúlt 5 000 km-re (az autóban van kb 200.000) 6,2 liter. Országúti autózással 4,5, 110-as sebességet tartva 5,5 liter. Ez télen 0,5 literrel emelkedik. Lassabban haladva sem fogyaszt kevesebbet az autó.
Az autó tapadása sokban függ a lengéscsillapítók és gumik állapotától. A típus rugózása keménynek mondható jó lengéscsillapító használata estén könnyen meg tud állni rossz út estén is. Az autó kanyarvételi stabilitása a hátsó merev-tengely miatt elég gyenge. Ezért érdemes lassítani, vagy lehet egy jót öröm autózni, aminek a lengéscsillapítók és a féltengelyek látják kárát, a csomagtérben szállított áruról nem is beszélve.
A fék gyenge alapból, nagy erőszükséglettel lehet működtetni, a fékút így még hidegen is elég nagy, ráadásul gyorsan melegednek. A tesztelt autónak módosított (nem gyári) fékjei vannak. Az Astra F –hez kapható féknyereg és tárcsa. Az autó fékei így megfelelő hatást érnek el, még rossz, vagy vizes úton is. Hátul maradtak a Kadett dobfékei és a fékerőszabályzás sem lett módosítva.

A kezelőszervek könnyen működnek, a váltó tipikus Opel, akadozva, de pontosan, jól működik. A kormány szervótlan, ezért nehéz lehet tekergetni. Különösen előjön ez parkolóhely kiállásnál. Erőszükséglete gumifüggő, a mostani téliekkel mondhatjuk egy kézzel is könnyen forgatható. A gumik mérete elől 165/70 R13 –as, hátul 175/70 R13.
A Kadettek állapota ritkán tökéletes, hol az ékszíj csúszkál, hol a belső világítás nem működik, néha többször kell a kesztyűtartót csapkodni, mire bezáródik rendesen, de a lényeg, hogy mindig hazaérünk, és másnap újra tudunk menni. A ’90-es évjáratú Opelek általában nem ellenállóak a korrózióval szemben. Egy ügyes karosszérialakatos gyorsan és olcsón megoldja a problémákat, a tesztelt példány is 2 szer már volt lakatolva. Az első rendbe tétel alkalmával találtunk egy „CICA MAGAZIN” újságot. Az autó tornyait kellett másodszor is megerősíteni a budapesti utak miatt.
 
Amik cserélve lettek:
sok karosszéria elem (olcsón, bontott), Bajuszkapcsolók (Astra F) és index foglalatok, jobb elsõ lámpa (karambol miatt), hűtőrendszer, kipufogórendszer, 4db nyári és 4db téli gumi garnitúra, ajtó pántok, első féknyergek és féktárcsák, betéttel, 4db lengéscsillapító, hátsó dobfékek, hengerfejtömítés és egyéb tömítések, akkumulátor, légszűrő, olaj + olajszűrő, ékszíjak, gyertyák, Cserére szorulna:
generátoron található tárcsa, antenna, kezelőelem világítás (ledek), kiült kopott ülések. Egyszerű, tartós konstrukció. Rendszeresen karbantartás mellet, hosszú ideig használhatjuk idős korban is. Nem biztos, hogy megéri Corsa Combot vásárolnunk, hiszen jóval drágábbak és csak pár évvel fiatalabbak.

 
Adatok:
Motor: 1,7 D
Teljesítmény: 42 kw / 57LE / 4600 ford
Nyomaték: 105Nm / 2400 ford
Max fordulatszám: 5000
Gyorsulás 0-100km/h : 18s
Végsebesség: 138 km/h
Az autó ára: 400.000 Ft
 
Írta: Hemi
forumadmin
Készült: 2004. április 20. kedd, 16:16
Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06
Forrás: GSI.HU Opel Tuning Magazin www.gsi.hu
Ti kértétek, hogy a hazánkban eladósorba került Opeleket teszteljük, íme az első áldozat. Szerkesztőségünk 1 hétre kapta kölcsön az itt látható Opel Astra Sedan-t. A tulaj rögtön kijelentette, hogy életünkkel felelünk a kocsi épségéért, mert törve még nem volt.

Teszt: Opel Astra 1.6 Si
Adatok:
1595 Cm3 (100Le)
Évj 1993. 10. 11
Színe: Metálbordó
Futott km: 152.000
Súlya: 980kg.

GL felszereltség, riasztó, vezetőoldali légzsák, szervo kormány, és persze az elmaradhatatlan gyári 6 hangfal-as Blaupunkt szett Kötelező biztosítás összege: 13210Ft / negyedév Jobban szemrevételezve az autót, találtunk rajta egy-két sérülést, de ténylegesen nem mondható sérültnek. Rozsdásodás jelét, nem nagyon találtuk.

A karosszéria egyben van, színe kulturált, elegáns megjelenést kölcsönöz. Ezek után indult az egy hetes próbaút. Az első pozitív benyomás akkor ért minket, amikor izmosabban nyomtuk a pedált, az autó 152e km ellenére kellemesen húz, jól fekszi az utat, nem csörög, nem zörög, egyben van. Némethonban jól össze lett rakva, persze ebbe a tulaj rendszeres szervízelése is közbejátszott.
A tulaj 3 évesen vett az autót, és mivel sógora szerelő, ezért minden családlátogatás alkalmával, egy átvizsgálást kapott ajándékba. Az autó végsebessége 170km/h, amit könnyedén teljesít, országúti fogyasztása 6 liter körül alakult.

Mint tudjuk a pesti utak híresek a minőségükről, ezt az akadályt könnyedén teljesítettük, az egészen friss lengéscsillapítókkal, városi forgalomban 8 litert mértünk, tudni illik, hogy nem szeretünk lassan furikázni. Az a kis felirat a végén, hogy Si érezhető különbséget jelent a sima 1.6 -hoz képest. Ez a típus teljes mértékben igénytelen, nyüstölhetjük, gyilkolhatjuk, de jól állja a sarat.


Nagy csomagtérrel rendelkezik, a lopási statisztika legalján foglal helyet, és nem drága a szervizelése. Tökéletes társ a mindennapokban, nem kimondottan fiataloknak való, de az összhang nagyon pozitív. Az autóba 600km sikerült beleraknunk, nem törtük össze, nem ment rajta semmi tönkre. Véleményünk szerint a piacon kapható más márkáknál jóval megbízhatóbb, és olcsóbb is, de nehezen eladható a túlkínálat miatt. Hiányoltuk, a fordulatszámmérőt, és a centrálzárat, a motorzaj egy bizonyos fordulaton elviselhetetlen, és a hátsó utasok számára nem túl bőséges a helykínálat, továbbá iszonyatos módon párásodik, és a légkeringtető eszméletlenül hangos. A kocsi motorikusan hibátlan, kerestük az általános Opel betegségeket, de nem találtunk semmit, mivel nagyszerviz után kaptuk készhez a kis vöröst. Elégedettek voltunk, mert végre igazi autót tesztelhettünk, és mert nem egy betegágy hibáinak az összesítő kimutatását kell leírnunk.
 
forumadmin
Készült: 2004. április 20. kedd, 16:14
Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06
Forrás: GSI.HU Opel Tuning Magazin www.gsi.hu
Mindenki tudja, hogy a Frontera nem egy túl jól sikerült konstrukció, épp ezért teszteltük.
 


Gyártás: 1998
2198cm3

A kocsi összsúlya: 1735kg
Gyorsulás 0-100Km/h: n.a
Max sebesség: 180Km
Fogyasztása: minimum: 9.9L/100km
maximum: 17L/100Km
Az autó 52e km futott muszaki hiba nélkül.
A régi kocsi ismeretében merjük állítani, hogy sok hibát küszöböltek ki, a ma eladásra kerülo jármuben. Persze ez nem azt jelenti, hogy tökéletes, de közelíti a jót! A Frontera II nyers technikai adatai helyett a hétköznapi emberek a szemszögébol vázoljuk fel.

Újítások
- A muszerfal, szebb, átláthatóbb! - Kis középsõ ablak a kocsi oldalán jobb kilátást eredményez.
- A konzolról állítható felezogomb.
- Erosebb motorok, és keményebb kaszni.
- Levehetõ hátsótetõ.
- A motor halk, a belso muanyagok nem recsegnek, nem ropognak, jól egybe lettek építve, a menet zajok minimálisak, mert áramvonalasabb kasznit kapott.

Pozitív:
Hátsó ülések előre dönthetőek, így nagy rakteret nyerhetünk másodpercek alatt. A kocsi jól húz, és még terepre is kiváló. Hóban, fagyban, sárban, homokban magabiztosan mozog. A tervezők a magyar utakra alkották a kocsit.

Negatív:
A tesztelt változat 3 ajtós. Az ülések nem jegyzik meg a pozíciót, és ha hátra beül valaki a sofor kezdheti beállítani magának az ülését újra, meg újra. A csomagtartót nem zárja a központi zár, és a világítás elalszik ha a csomagtartóban babrálunk! A gyári zene rendszer 4 hangfalas, és nagyon gyatrán szól. A levehető hátsó tetot, nincs hova rakni a kocsiban, így ha levesszük, hagyhatjuk a garázsban. A kocsi sokat fogyaszt, a súlyadó, és a kötelező biztosítás is nagyon magas, továbbá vonzza a rend oreit, mert a rutin ellenőrzések gyakoriak. Ebbol az látszik, hogy az új Frontera tulajdonosokra jobban vigyáznak a rendőrök.

Az autót azoknak ajánljuk akik sokat járnak hegynek felfelé, és szeretnek sportosan vezetni. GSI.HU Teszt eredmény 10/8

 
 
 
forumadmin
Készült: 2004. április 20. kedd, 16:12
Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06
Forrás: GSI.HU Opel Tuning Magazin www.gsi.hu
Ez az Astra fél éve, 7 évesen, 197000 km-el került a használatomba. Most az óra 208000 felett áll, így már volt alkalmam kiismerni az autót. Ezt a távot nagyrészt Budapesten futotta, de volt közte Bp-Bécs, Bp-Balaton szakasz is.

Előnyök:
Egyik legnagyobb előnye az autónak a fogyasztása. Csak városi használat mellett a fogyasztás maximum 6,2 de jellemzően 5,9 körül szokott alakulni. Ami még nagy előnyt jelent, hogy 4 utas nagyon kényelmesen elfér benne, de még az 5. utasnak sem kell nyomorognia. 5 utas esetében is még ott van a hatalmas csomagtér, amiben az 5 ember 2 heti csomagja is elfér. Az ülések szerintem, és a kocsiban eddig utazók szerint is kényelmesek, szükség szerint a hátsók előredönthetők, és így egy hatalmas rakteret kapunk. Az autó hangszigetelése jó, így a menetzajok nem zavaróak. A kocsiban széria, 4 hangfalas Blaupunkt rádiósmagnó található, ami nagyon szépen szól. Egy hibát azonban fel lehet neki róni, mégpedig azt, hogy a hátsó hangszórók a csomagtartó ajtajába lettek beszerelve, és az autó hossza miatt ezekből elől csak egércincogás hallatszik.

Hátrányok:
A hátrányok között csak a menetteljesítményt említeném, de ezt az autót nem is versenyzésre tervezték. A minap mértem a gyorsulást -a cikk végett-, ami 18 mp lett 0-ról 100 km/ó -ra. Ez elég sok, de figyelembe véve, hogy a gyári adatok 17 mp-t írnak nem rossz, hiszen az autó háta mögött van már 7 év és nem kevés km. (A gyorsulásért kárpótoljon a fogyasztás) A végsebesség tekintetében én 150 km/ó -nál gyorsabban nem mentem vele, de 140-150-s tempóval Bécset oda-vissza megjártam.


Adatok:
Opel Astra Caravan 1.7D
Gyártás: 94
1700cm (60Le)

A motor:
- 208000 km futott
A kocsi összsúlya: 1090kg
Gyorsulás 0-100Km/h: 18mp
Max sebesség: 150km/h
Fogyasztása: minimum: 5,4l/100km
maximum: 6,2l/100km

Hi-Fi:
- gyári blaupunkt 4 hangfalas

Érdekességek:
Kötelezõ biztosítás összege: 52000/év
Casco összege: 140.000/év
Alacsony fogyasztás, nagy raktér
Sokat megy, nem a gyorsulás,
hanem a fogyasztás a döntõ
Megvagy e elégedve: Igen
Váltanál e márkát? Nem


Összegzés:
Ezt az autót annak ajánlom, aki sokat autózik, és ezt lehetőleg alacsony üzemanyagköltséggel szeretné tenni.

Írta: Szirony Ákos
 
 
 
 
 
 
 
forumadmin
Forrás: Autopult.hu, 2011. FEBRUÁR 08. KEDD, VAJDA JÁNOS
 
Már hónapok óta izgatottan vártuk az új Opel Astra kombi (uram bocsá’: Sports Tourer) hazánkba érkezését. Hogyisne vártuk volna, hiszen egyrészt bizton állítható, hogy a villámos márka praktikus kombija a hazai autópiac egyik legmeghatározottabb típusa lesz, másrészt pedig már látatlanban nagyon ígéretes volt a modell.


Ígéretes volt, hiszen köztudott, hogy az Astra legfrissebb generációja a méltán népszerű kompakt kategória egyik legjobb képviselője, egy ilyen tisztességes családi autó pedig csak profitálni tud a kombi karosszériaváltozatból, hiszen a puttonyosítás során rosszabb nem igazán lehet a modell, praktikusabb és használhatóbb viszont annál inkább. Főleg akkor, ha a gyártó az amúgy sem kis növésű alsó-közepest 200 ezer foritnért cserébe 28 centiméterrel megtoldja, megalkotva a szegmens legterebélyesebb kombiját, amely 4,7 méteres hosszával (és egyéb dimenzióival szintén) még egy osztállyal feljebb is megállná a helyét. Mi kicsit több mint egy hónapja már előrebocsátottuk az Astra ST-nek bizalmunkat: az Autó és Stílusos kollégákkal együtt megszavaztuk a villámosok talán legfontosabb büszkeségét az év családi autójának az 5,5 millió forint alatti árkategóriában, a menetpróbán "túlesve" – amelynek során igen változatos útviszonyok között nagyjából 200 km-t tölthettem el a volán mögött – pedig immár tapasztalatból nyilatkozhatok: januárban.
 

Nagyon megéri 200 ezer forintos felárát a kombi

A félnapos rendezvény során árgus szemekkel figyeltem az újdonságot annak legmélyebb bugyrait is részletesen átkutatva, ám mindössze egy-két hiányosságot véltem felfedezni a többórás nyúzópróba során. Jöjjön tehát először a fekete (inkább csak feketébb) leves. Az Astra ST legnagyobb hiányossága a második sor viszonylagos szűkössége. Helyszűkével azért nem kell számolnunk, ám a kategóriában jó néhány nagyobb hátsó lábteret kínáló típus akad (hirtelen a Volkswagen Golf, a KIA Cee’d, a Hyundai i30, a Peugeot 308 és a Renault Mégane Grandtour ugrik be).

Egyszerűen nem értem, hogy a közel 2,7 méteres tengelytávhoz és a 4,7 méteres karosszériahosszhoz hogy-hogy nem lehetett egy némileg méretesebb hátsó traktust rendelni – sebaj, cserébe itt is kényelmesek és elég nagyok az ülések, illetve bőven elegendő a fejtér.

A második apróság szintén ide vonatkozik: igazi családi autóról lévén szó én igenis hiányoltam a hátsó légbefúvókat, amelyek az itt utazók komfortérzetét (és levegőellátását) jócskán emelni tudják, főleg a forró, fülledt nyári napokon.


De a fenti tételekkel nagyjából a hiányosságlista végére is értünk, az Astra többi része pedig kivétel nélkül átgondolt, igényes és több mint versenyképes. Hosszasan nem szeretnék regélni a típus viselkedéséről, hiszen egyrészt az ST-t gyakorlatilag ugyan olyan vezetni, mint a csapott hátú kivitelt, a csomagtartót kivéve minden téren azonosan teljesít, ráadásul rövidesen érkezik a tesztautó az Autó Pult garázsába, amelyet részletesebben ki fogunk vesézni.

Egyelőre legyen elég annyi, hogy a futómű továbbra is a kategória egyik legjobbja (főleg annak állítható, 250 ezer forintot kóstáló FlexRide verziója), a kormányzás kellemes, a váltó úgyszintén, az utastér pedig magasabb tempónál is csendes. Az anyagok és az összeszerelés korrekt, a forma pedig szubjektív, de véleményem szerint a tervezők kívül-belül harmonikus megjelenést kölcsönöztek az Astra kombinak (is). Különben amennyiben részletesebben olvasni szeretnének a középső Opelről, három korábbi tesztünkben (az 1,7-es 125 lóerős dízelről itt, az 1,4-es 140 lovas turbós benzinesről itt, a 180 lóerős 1,6-os turbóról pedig itt) sok-sok információt megtalálhatnak.

A csomagtartónál azért megállnék néhány szóra. A mérnökök a tetszetős megjelenés ellenére becsületes méretű puttonyt varázsoltak az autó hátuljára, amely alaphelyzetben, a kalaptartóig pakolva fél köbméternyi „cuccot” képes elnyelni, de ha a síkba dönthető hátsó üléstámlák előnyét is kihasználjuk, óriási űrt kapunk, amelybe a tetőig akár 1550 liternyi limlom fér.

De nem csak a méret a lényeg: a csomagtér telis-tele van ötletes részletekkel, mindenhol látszik, hogy az autót gondolkodó emberek tervezték. A sínen „felfutni” képes kalaptartó jelentősen megkönnyíti a pakolást, az osztott üléstámlákat egy-egy gomb megnyomásával tudjuk előrebillenteni, a tér minden irányból síkokkal határolt, az oldalfalakban praktikus rekeszeket, akasztókat, 12V-os csatlakozót és kampókat találunk, a padló alatt pedig akad egy méretes tároló csomagtér-hálóval, de felárért például sízsákot és egyéb hasznos opciókat is rendelhetünk.

Emellett a rakodóperem kellemesen alacsony, a kialakítás nagyon igényes; nincs mit taglalni, ezt így kell csinálni.

A bemutatón két erőforrással volt szerencsém kipróbálni az újdonságot: az ötajtósban korábban már tesztelt és a kínálat tuti tippjének titulált 1,4-es 140 lóerős (200 Nm) turbós benzinessel és a kétliteres, 160 lovas (350 Nm) csúcs dízellel, mindkét esetben hatfokozatú manuális váltóval. Utóbbi nagyon jól passzol az autó nyugodt karakteréhez; a fordulatszámskála legalján kissé kulturálatlan, ám sehol sem túl hangos motor 1500-as fordulattól közel 4500-ig lelkesen cibálja a súlyos kombit. 130-as tempónál a főtengely percenként mindössze 2100-at forog (100-nál alig 1600-at), igazi autópályázóvá varázsolva az Astrát, ráadásul az erőforrás fogyasztása is igencsak baráti, átlagban 6 liter alatt el lehet vele járni. De a jóságnak megkérik az árát: az Opel komoly akciózása ellenére több mint hatmillió forintot kell fizetni egy korrektül felszerelt kétliteres dízelverzióért, amely a kvalitások és a konkurencia tükrében értékarányos ár ugyan, de sokan ennyit nem tudnak költeni.

Az Astra ST szuper választás, de a motorra figyeljünk

A kulturált, fent érces hangú 140 lóerős benzines hazánkban már jobb lapokkal indul, hiszen azonos felszereltség mellett közel egymilliós árelőnnyel büszkélkedhet a dízellel összehasonlítva. A fogyasztás terén ugyan érdemes vagy másfél litert testvére étvágyához hozzáadni, viszont a dinamika terén az 1,4-es turbómotornak sincs oka a szégyenkezésre. A nagyon hosszú váltó-áttételezés miatt (hatodikban 130-nál 2500-at forog) „lent” ugyan csodákra nem kell számítani (bár 2000 alatt is használható), de 2500-tól szépen megjön az ereje és közel leszabályozásig szinte töretlen lelkesedéssel húz – kellemes darab.

Rajta kívül még a kissé szomjas, ám alig 130 ezer forinttal drágább 1,6-os 180 lovas turbó lehet még érdekes választás a teljesítmény kedvelőinek, de a többi motort jobb elfelejteni. Az 1,4-es és 1,6-os szívó benzinesek nagyon nyomatéktalanok a nehéz karosszériához, az 1,3-as 95 lovas dízel gyenge (és nem olcsó), a régi vágású, öreg 1,7-esnél pedig csak 365 ezer forinttal drágább a kétliteres dízel, amely sokkal-sokkal jobb nála.

Képek
 
Gelko
Gabi bácsi érdekes egy srác. Itt dolgozik, nem messze tőlünk, egész nap a monitorba mered, telefonál és intéz, de valójában még most sem tudom pontosan, mit is csinál. Valamit a reklámokkal és a pénzzel, tudja fene. Néhanapján összefutunk az udvari dohányzóban (amit nemes egyszerűséggel csak buszmegállóként emlegetünk, mert úgy néz ki), ilyenkor néha odasomfordál és elképesztő sztorikat mesél dobozos sörökre cserélt futóművekről, padláson talált gyári alkatrészekről és fillérekért dolgozó fényezőkről-lakatosokról.

Szinte hihetetlen, de még igaza is van, mert valahogy mindig van egy-egy Opel akármi nála, amit vett, cserélt, felújított és napi szinten használja. Neki ilyen fejlövése van, de az autói mindig egyben vannak, olyannyira, hogy már meg is írtuk az egyiket. Az Asconát aztán jól-rosszul eladva (inkább rosszul) hozzájutott élete álmához: egy B Mantához, amit megint valami elképesztő olcsón rakatott rendbe vidéken és egész jó minőségben.
Nem szereti, ha Opeles Gabinak hívjuk, ő ragaszkodik a Mantás Gabesz névhez, hát legyen. Mondjuk az azért ellene szól, hogy a klubos megmozdulásokra azért elmegy. Na nem mintha ez baj lenne, sőt, jó látni, hogy klubszinten pezseg az élet az országban. Nem halt még ki végkép az autózás. Ezt írja Gabi:

Panem et circenses - X. Hungarian Blitz Weekend Verőce
Szép dolog, hogy idén már tizedszer (!) szervezte meg a Magyar Opel Tulajdonosok Egyesülete (MOTE) ezt a találkozót. A verőcei Csattogóvölgy kitűnő helyszínt biztosított a közel 300 autót felvonultató találkozónak. A kiváló szervezés, a jó helyszínválasztás és a társklubok együttesen biztosították a remek hangulatot. Jó volt beállni a sorba és mindennemű feszkó- és arcoskodás mentes hepeningen beszélgetni egyet a régi cimborákkal.
Röpültek a hengerfejek, füstöltek a gumik (óvatosba'!) és még egy IFA alvázra épített összkerekes Omega bigfoot is törte a bontásra ítélt vasakat.
A 40. évükhöz közeledő veterán autók jól megfértek a fiatalabb generációjú Opelek társaságában. Jó volt látni, hogy ez a közösség típustól függetlenül összetart és képes kulturáltan jól érezni magát. Ritka az ilyen.
Gabi
 
Forrás : Totalcar

  • Ki van Online?   0 Felhasználó, 0 Névtelen, 988 Vendég (Teljes lista)

    • Jelenleg nincs regisztrált felhasználó az oldalon ONLINE


×
×
  • Create New...

Fontos információ

Sütiket (cookies) helyeztünk el az eszközén, hogy segítsünk a webhely jobbá tételében. Módosíthatja a sütik beállításait , különben feltételezzük, hogy rendben van a folytatás.