L.Fazakas

Valóban! Lehet némiképpen hasonlítani. A karosszéria és belső elemek (pl. ablakok, szélvédők, zárak, foggantyúk, ülések, belső kárpit, légzsákok, stb.) mind lehetnek azonosak. Így persze aztán a műszaki problémák is véle. Csupán egyedül CSAK a hajtás módjában térne el, de azért senki sem fog a Dunának nenni, mert hűű ez nem ugyanaz az Opel!

valójában Opelekről, de ... Okos ember a más kárából tanul, okos autós pedig a más autók káreseteiből és műszaki problémáiból. Hisz minden autó - AUTÓ!

Itt tudtommal autókról beszélünk! Igaz, a fórum alapján valójában Opelekről, de a gyakorlatban minden autóban van motor, fék, kormány - és más egyebek! A '70-es években meg inkább Skodák, Dáciák, és Moszkvicsok voltak! Az akkori esetek és megoldások néha most is mennek ... Mert a hibák - elég sajnálatos módon - gyakran ugyanazok tudnak lenni most is, és ha az ember felevenít egy "akkori autós afférját", az miért fáj a betegeknek? Akkor nekem nem csepegett az olajam, ámde nem keringett rendesen! Ilyen eset - akár egy "csoda-vadi" Opellel - de szintén előfordulhatna ... Egyébként én már akkor AZÉRT VETTEM autót, hogy ne kelljen futnom mellette - ámokot!

Áááá, ne hidd!

Na persze, ebben lehet némi igazad. - (Újra jövök a Skodámmal, a "kissé betegek" meg majd ismét jól felb..sszák magukat) Amikor 1988 május 16.-án a csepeli Védgát utcában /az ottani Merkur telepen/ átvettem a vadonás-új kocsimat, tán még örültem is neki. Akkor már alapból be volt fizetve augusztus hónapra a családi bulgáriai nyaralás. Aztán jöttek az "érdekességek". Alapjáraton folyton villogott az olajnyomásjelző lámpa. A kissé melegebb motornál (a nyár akkoriban júniusban már elkezdődik) meg persze a közepes motor-fordulatszámnál is azt csinálta. Persze tiszta ideg voltam rendesen, mert így mégse mehetek el több 100 kilométerre úgy, hogy a motorban az olajnyomás ilyen! Még garanciális volt a kocsi, tehát egyből elvittem a szervízbe (akkoriban még létezett a rákoskeresztúri Kaszáló utcában /a piac mögötti/ autószerviz). Adtak egy időpontot délután 2-re, (amely időpre szépen oda is vittem a szekeret), ámde este 8 órakor még egyszerűen nem tudták, hogy mi baja lehet egy kb. 500 km-t megtett "bejáratos" motornak. Aztán jött a műszakvezető, hogy - "uram, sajnos szét kell szedni a motort". Mit mondhatnék erre? - Hát rajta! És szétszedték! Levették a motorról az olajteknőt, majd hozzá a komplett hátsó vezérmű-fedelet /abban volt az olajszívattyú/. S az olajszivattyúban a biztonsági rugós golyós szelepnél a golyó alá már gyártásilag be volt szorulva egy "cunder". Ezért nem ment az előírásos olajnyomás, mert ott naná szépen kikerülte a motort. Aztán végre minden rendbe jött, és 1/2 10-kor már mehettem is a megjavított kocsival haza. És persze utána meg augusztusban - elmehettünk a tengerpartra, mivel nem kellett attól rettegnem, hogy egy új autó valahol majd otthagy útközben - a "sötét Balkánon" ....

Ez az eset a "bolhából elefánt" csinálás oly-annyira tipikus esete. Na és - ha ott van pár csepp olaj a motortérben? Akkor inkább utána kell kicsit tölteni - majd szépen továbbmenni! És persze nem kell egyből erededi OPEL alkatrészek garmadára kicserélni - az autóban - szinte mindent! Nekem tavalyelőtt sokáig de lazán elfolyt (vagy inkább CSAK szivárgott) a hűtőfolyadék, mire aztán észrevettem, ámde attól a kocsi még sokáig elment. Aztán egyszer elvittem a szervízbe, és kicserélték benne - a komplett vízpumpát! (mivel abban halt be a kihajtó-tengely szimeringje).

Van olyan! De van még olyan is, hogy egy-egy hidegebb tél esetében javítanak vele a Skoda fűtésén, mert bizony a régebbiek nem kimondottan az utastéri fűtésükről voltak híresek, hanem inkább attól, ahogy lazán "kifőzték" a motorból a fagyállót. És gyakori eset volt akkor, ha meghibásodott a ventilátor hőkapcsoló gombája. Ezért szereltem én bele az áramkörbe egy aprócska relét. Mindezt sokan a kormány közelébe elhelyezetten egy külön kézikapcsolóval oldották meg ...

Tényleg nem cikizni akarlak, de a gépkocsi lámpatestek és fényszórók már elég régóta nem ám sima plexiből vannak! Valami polikarbonát az alapanyaguk, a plexi meg csupán mezei poli-metil-metakrilát (a metakrilsav metil-észterének polimerizált változata). Valójában egyáltalán nem annyira kemény (és könnyedén formázható), mint a poli-metil-karbonátok.

Amikor az állítólagosan "eredeti" Opel fényszóró a Cromaxnál pl. CSAK 41059 HUF (azt hiszem, az Hella), az utángyártott Taiwani és más európai vagy távolkeleti importok meg 12441 - 12506 HUF - hát szerintem nagyon érdemes lenne elgondolkozni végre ezen a kissé túlontúl drága políroztatáson/fóliáztatáson - azért a majdnem 25 ezerért!

Hááát - szúrós szaguk többnyire a kénes vegyületeknek vannak (SO2; SO3, stb.). És mivel a magyar üzemanyagok többnyire az eléggé magas kéntartalmú orosz kőolajból készülnek ... Minden lehetséges.

Ha már kihagy a gyujtásban egy henger, az a motor alapjáraton - szerintem azért elég érdekesen járhat. (mint pl. az enyém a multkoriban, amikor némi vizet kapott). Ám én feltevésemben a természetes (mindenben ideális) állapotra gondoltam, amikor aztán minden passzol, minden megy. Olyankor csakis széndioxid (CO2) szagot lehet érezni, de aminek ugyebár a valóságban egyáltalán nincs szaga. Esetleg némi szénmonoxidot (CO), aminek szintén semmi szaga!

A járó motornál a benzin általában EGY AZ EGYBEN elég, tehát a kipufogó végénél a gyakorlatban sose lehet benzinszagot érezni. Még a dúsabb keverék is jól elég, csak kissé kormoz. Amikor valaki benzinszagot érez, az inkább csupán pszichológia, vagy valami kényszerképzet. Sokszor mondják, hogy a városban az utak mentén micsoda nagy benzingőz szag van. Na az már régen rossz lenne! Még maguknál a benzinkutak környékénél sem nagyon érezni újabban, mert az EU-s környezetvédelem okán valami elszívórendszer van a tankolócsap körül.

Bár magát a rozsdát lemarja a sima sósavas víz, de utána a sósav-nyomoktól a legnehezebb megszabadulni. Később az a lekezelt lemez már folyton "rozsdásodni akar".

Ááá, azt a motor simán "elégeti" vízgőz formájában. A később megjelenő vízgőz meg már inkább az égéstermék kategória. Volt a sógoromnak egy Opel Mantája, az szervizben és hivatalosan át volt alakítva ilyen "vizes üzemre". Valami segédfúvókán át a motor mindíg szívott be a benzinhez és levegőhöz egy kevéske vizet, de az többnyire csak néhány LE-t csinált, (meg eléggé lehűtötte a motort). A víz valójában nem égett el, ámde vízgőz alakjában kifejtette hatását. Ezzel persze rohadt elég rendesen a kipufogó és az odavezető csőrendszer. Az a Manta ráadásul még csak simán mezei és 1600-as atmoszférikus motor volt!

No meg AZÉRT, mert az állami Merkur szegélygépkocsikat forgalmazó cég azt akkoriban NEM ÁRUSÍTOTT! Lehetett persze behozatni "maszekban" NYUGATRÓL (vagy mondjuk az IKKA-n keresztül), de az azért némiképpen sokkal többe került, mint itt vadiújan véve - pl. 3 db. Skoda!

Az elég jó arány ... az enyém pl. 2004-es, de még 130 ezer sincs benne, ám szervízben (Opel Tóth) már cserélték az eredeti dobot. (hogy több legyen a számlám - műszaki vizsga előtt!)

Nem több, mert az eletronika azt is beszámolja. Valójában csakis a felhasznált üzemanyag ég el széndioxidra és vízre, hidegebb időben és a még hideg dobnál ez elég jól látszik a kipufogó végén. Vagy esetleg hozzámehet egy ködös hajnalon a levegő ködös páratartalma is, ám az összességében eléggé elenyésző (csak néhány ezrelékes) tétel. Az már régen rossz, ha folyton a víz jönne ("csak" kissé "hengerfejes", meg más ilyenek). ...

Akkoriban még nem volt lambda szonda, csupán a "konzervdoboz kategóriájú" vaslemezből készült sima kipufogó-hangtompító dobok. A saválló lemezesek csak jóval később jelentek meg (nyugati autókon), és persze a tartósságuk miatt többnyire sokkal drágábban. Amit én már a '90-es évek közepén-végén megcsináltam a Skodámra, az valahol tán még ma is megvan. (ráadásul több skodás is meg akarta venni).

Akkoriban országosan nem lehetett más autókat kapni - ennyire egyszerű a magyarázat. (vagy beszereztek maguknak az "elvtársi illetékesek" Nyugatról) Volt a Zastava 500, kis Polski, nagy Polski, Trabant, Skoda, Wartburg, Moszkvics, Volga, Tátra 603, majd később a Dácia, Oltcit, Zsiguli/Lada - és a 850-es Fiat. Meg persze a Warszava, de az nem kimondottan népautónak készült. Az Opel már erősen nyugati autónak számított, s árában bizony többe volt, mint akkoriban itt pl. 3 db. Trabant. No meg - csakis protekciósan (vagy gazdag nyugati rokon által patronált dollár-kiutalással lehetett azt Nyugatról behozni. Nálunk pl. lakott a házban egy szülész-nőorvos (én is nála születtem), aki a majd 2 éves kubai hivatalos tanulmányútja után hozott magával valahonnan Svájcból egy (méregzöld) Opel Asconát. Előtte meg a cserélhető tetős sárga, de sportos Skoda Feliciája volt. A nyolcvanas években persze nagyon felgyorsultak a lehetőségek ... Ma meg már az Opelt - itt gyártották/gyártják Szentgotthárdon.

Az általában a baj, hogy az autóban az együtt érintkező, és nagy korróziónak kitett kötőelemek általában vasból (acélból) készülnek. Így persze - ami összerohadhatna - az össze is rohad. Lehet , hogy egyeseknek már kissé unalmas, ha most ismét a Skodáimmal jövök elő, de ott nekem általában (és rendszeresen) a kipufogó csavarjai okozták a kínokat. A nagy hőhatás megvolt, a hó, sár, sós víz, stb. ott hátul az "alsó régióban" többnyire tökéletesen megtette hatását. És persze a farmotoros Skodák közismerten 3-4 évente simán "megettek" egy kipufogó dobot. Amikor többször is nagy kínokkal kűzdöttem le a régi rögzítőcsavarjait (klasszikus utcai szerelés), akkor az utolsónál megfogadtam - na most aztán SOHA TÖBBÉ! Az új dobot már réz-csavarokkal szereltem fel. SOHA TÖBBÉ nem volt gond a cseréjével. A legutolsó Skodámba meg 2-es saválló lemezből magam csináltam kipufogót, azzal aztán örökre és végleg elfelejtettem a cseréket! Nem kellett oda többé rozsdaoldó, csakis jó hőálló zsír.

Lehet boltban vásárolni mindenféle rozsdaoldó és passziváló /foszforsav tartalmú/ anyagokat. Egyszer ki kellene próbálni. Hogy aztán a már rozsdátlanított és passzivált (vasfoszfáttá átalakult fémfelület) mennyire lesz majd tartós a további rozsdásodás ellen? Lehet az, hogy valami-féle festékkel majd illene még levédeni. Ha pediglen neadjisten az érintett alkartrész kissé melegebb helyen van (motor, kipufogó), akkor hőálló, esetleg valami grafitos/rézpasztás festékkel. A rozsdaoldók általában nem bántják a műanyag edényeket, de az üveget se igazán. (a felhasznált edény mérete pedig az alkatrészek függvénye /lásd/ - csavarokhoz bőven elég pl. egy félbevágott üdítős flakon)

Én általában a bicajom hátsó váltóját, meg néha a láncot szoktam lefújni WD40-nel. Másra NEM igazán jó. Jól írta le a kollega, csupán valami spray-ként szórható olaj (kenőanyag.)

Az emlegetett WD40 - bár szinte minden vegyesboltban kapható, de mégis a tudásához mérten kissé drága - és tényleg eléggé nagy sz@r! Én mostanában inkább ezt szoktam használni. Szinte azonnalra leoldja a rozsdát és egyből hatékony a csavarra. Igaz - ha jól tudom, kiskereskedelmi forgalomban egyáltalán nem kapható, és csakis ipari felhasználásra használják. (Valójában én sem a boltban vettem, hanem csak észre ...)

A fékfolyadék általában alkohol, a legtöbb esetben etilén-, vagy propilénglikol. Az nem igazán csavarlazítónak készül. Báár - ahogyan a Coca Cola állítólag a legjobb WC-s víz- és hugykőoldó, én már többnyire semmin se csodálkozom. Régebben volt autós boltokban kaphatóan csavarlazítónak a SROFOL nevű spray, ámde lehet - azt már nem lehet kapni. (ha jól tudom, még NDK-s volt.)

Te valami moderátor-féle vagy, hogy ennyire osztod itt nekem az észt? Ha már annyira nem tetszik neked a téma, NEM KÖTELEZŐ ELOLVASNI! Mellesleg - ma végre "leakadtam róla", mert végülis csak sikerült kihajtanom azt a csavart. Bár egy kissé harcolt ellene, de aztán szépen megadta magát. A fényképből ítélve - amikor a tengelycsavar hátsó (menetes oldali) felébe befúrással kissé elgyengítettem, a tengelyirányú zömítés egyből alábbhagyott. Ez a csapágyazott kerék (feszítő-görgő) egyébként a kép alapján megítélve - cserélhető. Nem tudom, a szerviz mindezek alapján miért nem járt el így? (persze ezzel sokkal húzósabb lesz a számla, ha egyből a fél motort cserélik ...)