opelastras

Ezt a trükköt még nem hallottam, de ki fogom próbálni. Nekem Bosch van, amióta felraktam, nem vagyok elégedett, mert csíkoz. Az a bosszantó, hogy éppen a lapát közepén, a két támasztó láb közötti részen nem töröl rendesen, szerintem nincs eléggé rányomva a szélvédőre. Van még valamilyen trükk csíkozás ellen? A hátsó ablaktörlő pedig (Champion) mindig (nem tudok rá jobb szót) akadozva indul el. Tapasztaltatok már ilyet? Ez a motor gyengeségéből fakad vagy valamilyen beállítási hiba lehet?

A 90-es évek első felében az Opel a 8 szelepes Astra F-eknél 30 ezer km/2 évet jelölt meg csereintervallumként, a 16 szelepeseknél pedig 60 ezer km/4 évet. Korábban írtam már itt a fórumon, hogy Nekem egy későbbi, 2001-es évjáratú 8 szelepes Classicom van, amelynél a szervízfüzet szerint 60 ezer km/4 évet kellene gyertyákat cserélni. Megállapítottuk, hogy ezt az időbeli kitolást is valószínűleg az íróasztal mögül hozták. Az ajánlott intervallumokat a többiek már leírták. Engem most jobban aggaszt, ha a Kínában gyártott GM gyertyák valóban rossz minőségűek.

tankoln mindig 95öst, és ( majdnem ) mindig a shellnél, tescon soha !

Ha jól látom, akkor Powerup és FPepe kék villámja ugyanolyan színű. Milyen szín az pontosan?

Igen, tudom, ezt már írtad itt a fórumon. A baj csak az, hogy a magamfajta egyszeri autós nem tud mit kezdeni 60 literrel. Ennyire nincs szükségem, a felesleget pedig nem tudom eladni. Ezért inkább más márkát választok, amely jó minőségű olajat kínál 4-5 literes kiszerelésben is.

Az Opel (GM) olaj régebben nem kapott annyi kritikát, mint a közelmúltban. Erről tanúskodnak a különböző fórumok évekkel ezelőtti bejegyzései is. A GM olaj népszerűbb volt mint most, és állítólag még az egyik budapesti taxitársaság is megelégedettséggel használta rendszeresen az autóiban. Az elmúlt időszakban különösen a 10W-40-es viszkozitású olaj minőségével nem voltak elégedettek az autótulajdonosok. A minőségbeli változást okozhatja az is, hogy a GM az ártól függően állandóan változtatja a beszállítóit. Ezen a fórumon senki sem szokta ajánlani, más fórumokon viszont parázs viták zajlanak erről az olajról. Jómagam hónapok óta azt látom, hogy nincs még egy olaj a magyar piacon, amely ennyire megosztaná az autótulajdonosokat.

Hány kilométer van benne?

A nevük helyesen: Ujfalussy és Társa Kft. (Lásd a honlapjukat: http://www.opelszakszerviz.xls.hu/index1.htm). Opel szakszervízként működnek, a márkaszervízeknél olcsóbb árakkal. Háromszor jártam náluk, összességében pozitív tapasztalatokat szereztem. (A negatívumok legalábbis nem az autószereléssel voltak kapcsolatosak.) Mindhárom alkalommal végig a kocsi mellett álltam, a szerelők rendesek voltak, a munkát jól elvégezték. Az árképzés akkor még úgy volt, hogy ha ők adták az anyagot, akkor 4900 Ft + Áfa volt az óradíj, ha én vittem (lényegében mindhárom esetben) az alkatrészeket, akkor 7000 Ft + Áfa. Összességében nem rossz szervíz, de az volt a benyomásom, hogy a PR-munkát rosszul (vagy egyáltalán nem?) végzik, sőt az ügyfélkezelésükön is lehetne javítani. Persze nyilván minden viszonyítás kérdése, én úgy éreztem, hogy apró finomításokkal javíthatnának a színvonalon, és odafigyeléssel, némi plusz munkával sokkal több ügyfélre tehetnének szert. A többi és nem kevéssé fontos tapasztalatomat itt nem írhatom le, elküldöm privát üzenetben, ha lehet.

Szíved joga, biztosan meg fognak érteni. És ha még vesszőket is használsz, akkor olvasni is könnyű lesz Téged. :unsure:

A hivatalos, szakkönyvekben használt és szakmai körökben elfogadott elnevezés: részszintetikus olaj. A félszintetikus szó ennek szinonímájaként, helytelenül terjedt el a köznyelvben, és sajnálatos módon a flakonokon is. A félszintetikus elnevezés helytelen, mert a legritkább esetben 50-50% az ásványi- és a szintetikus összetevők aránya. A részszintetikus elnevezés viszont annyiban megtévesztő, hogy egyes motorolajok alig tartalmaznak szintetikus összetevőket. Nem hungarikumról van szó, Németországban is gyakran előfordul, hogy a helyes "teilsynthetisches Öl" helyett a "halbsynthetisches Öl" kifejezést használják.

Dehogynem, de a 90 km/h-s sebesség volt az autóvásárlás utáni tesztsebesség. Tudni akartam, hogy a kézikönyvben szereplő adatok milyen viszonyban vannak a valósággal. Háromszor-négyszer mentem több száz km-t az autópályán, szigorúan tartva a sebességet, mintha tempomatom lenne. Így jött ki mindegyik esetben az 5,7 literes átlagfogyasztás. Ennél jobbat még nem sikerült produkálnom, de szerintem nem lehet okom a panaszra.

Ha autópályán tartósan 90-nel megyek, akkor a 60 lóerős X14NZ-vel 5,7 literes átlagfogyasztást mérek. Ezt a fogyasztást már többször produkálta az autó, de ez alá még nem sikerült mennem, igaz, nem is kísérleteztem, mert sosem érek rá.

Sajnos az 1.4-es 8 szelepesnél is összeérnek az alkatrészek. (Az 1.6-osnál már nem.) Tehát az 1.4-es és az ECOTEC-motorok a veszélyeztetett típusok.

A tárcsát és a betét már megbeszéltük a fórumon. Fékolajnál mit használtok általában, a Bosch termékét? Én gyári, GM fékolajat vettem, azóta én is tapasztaltam a leírt jelenséget.

Ez egyben figyelmeztetés azoknak, akik 60 ezer km / 4 évnél csak vezérműszíjat cseréltek? Igaz az, amit az Autó2 írt, hogy a 16 szelepes Opeleknél elég(nek bizonyult) a második vezérműszíjcserénél vízpumpát és görgőket cserélni?

Jobb helyeken egy számítógép ellenőrzi, hogy helyes-e az arány. Németországban most láttam egy ilyen fényező műhelyt, azt mondták, hogy sosem érkezett a munkájukra panasz.

Függetlenül attól, hogy 15 éves autó és nyilván sokat szolgált az utakon, itt szerintem mindenki 10W-40-es viszkozitású, részszintetikus olajat ajánl Neked.

Két és fél hét után nem akarok elhamarkodottan nyilatkozni, de úgy érzem, hogy érdemes volt újra megnyitni ezt a topikot.

A kézikönyv szerint mindkét motortípusnál máshogy alakulnak a fogyasztási adatok Astra F-nél (erről volt szó, ugye?). Sajnos nincs meg minden adatom, illetve egyes adatok a régi rendszer, mások az új szerint vannak, karosszéria, tömeg és váltó alapján csoportosítva. Így nem tudom összehasonlítani.

Gábor! Köszönöm, hogy ezt ilyen terjedelmesen leírtad, és megosztottad velünk a pozitív tapasztalataidat. Így legalább minden fórumozó, aki eddig még nem használta volna a Metabond termékeket, a gyakorlati oldalt is láthatja az előnyök felsorolásával.

Gábor! Itt a fórumon felbukkanó tapasztalatlan újoncokkal együtt kezet kellene csókolnom Neked a hónapokon át nyújtott sok tanácsért és segítségért. Éppen ezért bánt, hogy a hála kifejezése helyett az adalék témában ilyen konok és makacs vagyok veled szemben (is), ráadásul úgy, hogy a Metabond-kérdés személyesen is érint téged. A helyzetet azonban Te fogalmaztad meg a legjobban: egyszerűen nyuszi vagyok, és nem merek semmilyen adalékot használni. A vegyész ismerősömmel tegnapelőtt beszéltem csak, azóta nem kérdeztem 900 km távolságból. A kémiai reakciókat nem tudom levezetni, de a lényeget megpróbálom visszaadni: 1. Metabond M és a Metabond C egyaránt tartalmaz oldószert, ahogy a termékleírásban is szerepel. A különbség csupán annyi, hogy a Metabond C kevesebbet. Ennél a két terméknél tehát meglehetősen valószínű, hogy a motorolajjal kapcsolatba lépnek (az olaj hígulHAT, kenési tulajdonságok megváltozHATnak). 2. Ahogy Te is utaltál erre már kétszer, a polikerámiás komponensekkel ellátott termékek az igazán érdekesek, mint például a Metabond Gold. Ha Mackósajt vegyész, akkor remélhetőleg megerősíti azt, amit az általam megkérdezett vegyész is mondott, hogy már maga polikerámia szó sem tudományos, hanem egy ipari elnevezés. Ha a Google-ban angolul beütitek a szót, akkor könnyen rátalálhattok az Amerikai Szabadalmi Hivatal oldalaira is, ahol különböző értelemben használják a kifejezést különböző szabadalmak kapcsán. A Metabondnál is azért nincsenek feltüntetve a polikerámiás komponensek részletesen, mert a pontos összetétel minden bizonnyal ipari titok. Ebből fakad szvsz az is, hogy a Metabond kémiája és fizikája pdf-fájl végig METABOND-molekulaként emlegeti azt a molekulát, amiről csak annyi derül ki, hogy a Lubetechez és a Militechez hasonlóan egy fémorganikus vegyületnek és egy szénhidrogén-komplex vegyületnek a kombinációjáról van szó. Ez az első pont, innentől kezdve ugyanis információhiány folytán tisztán elméletileg levezetni, illetve igazolni az összes folyamatot, nem lehet. A vegyész sarokba van szorítva, maradnak a független tesztek. Az elvégzett pozitív eredményű tesztek és számos referencia fogja legitimálni a terméket a piacon. Ezek egy része persze kísérleti jegyzőkönyv, ami egy pillanatnyi állapotot tükröz, nem a hosszútávú használat elemzését. Itt jön a második pont, a sok kérdéssel: egy nyilvános csapágyteszt vagy más kísérletek felhozata nem feltétlenül bizonyítja azt, hogy a motorban is ugyanez a helyzet áll fenn. Ott a megválaszolatlan kérdés, hogy a Metabondnál lebomló mono- és diszulfidok bomlástermékei biztosan nem lépnek-e reakcióba a kenőanyaggal, illetve annak bármelyik adalékával. Minden komponensre biztosan nem lett tesztelve, és hasonlóképpen elmondható a kenőanyagokkal kapcsolatban is, hogy a motorolaj gyártók (lásd a korábbi hozzászólásomban említett példákat a felelősség áthárításával kapcsolatban) sem készítik fel a termékeiket erre. A Metabond kétségkívül kimagaslóan jó súrlódáscsökkentő hatással bír, sőt a marketing anyagban az is szerepel, hogy kialakul az ideális állapot, a folyadéksúrlódás. Ezzel a kenési funkció nyilvánvalóan fel lett javítva, de az új helyzetben, éppen a mikrobarázdák kisimítása és a Metabond által létrehozott új réteg révén a hengerfal kenőolaj tárolási képessége csökken, és a kenőanyag egyéb funkciói (pl. korrózióvédelem) hátrányt szenvednek. A Metabond a súrlódásból vezet le mindent (súrlódási hőmérséklet csökkenése, üvöltés megszűnik stb.), de ez nyilvánvalóan csak részigazság, és nem más, mint a pozitív hatásoknak a kiemelése. Továbblépve: a korszerű motorolajok IS kötődnek a fémekhez valamilyen bipoláris molekulaszerkezettel, és nem tudni, hogy egy harmadik anyag erre a kapcsolatra milyen hatással van. Bizonyára van még néhány kérdés a motor kopottságával, a hőmérséklettel, az adalékolással stb. kapcsolatban, de már a leírtak is messze meghaladják szerény tudásomat. Laikusként tehát továbbra is úgy látom, hogy olyan ez, mint amikor nincs különösebb bajom, mégis rendszeresen beveszek egy csodaszert (remélve, hogy tovább élek ettől), amelynek lehetnek mellékhatásai. Egyes termékeknél biztosan vannak, mert ez kiderül az alkotóelemekből és a tapasztalatokból, ahol pedig nem derül ki, ott nem lehet pontosan tudni és tudományosan igazolni, mert ipari titokról van szó. Ettől még a Metabond a piacon kétségkívül elsőkategóriás márka és termék.

Félreértettél, az ellenvélemény a sajátom volt. Az összes többi résztvevő, illetve felsorolt dokumentum nekem jelentett hivatkozási alapot, ezeknek viszont korrekt módon megadtam az elérhetőségét. A korábbiakban nem konkrétan a Metabondról volt szó, hanem általánosságban az adalékokról.

Így van, a puding próbája az evés, és felejtsük el a kőkorszakot.

Üdv Novyy! Ahogy fent is írtam: tisztában vagyok azzal, hogy kisebbségi véleményt képviselek, és teljesen igazad van: magamra vessek, hogy nem használom ezeket a termékeket. Hangsúlyozottan írtam többször is, hogy nem vonom kétségbe a pozitív hatásokat. Kérlek, engedj meg néhány pontosítást! 1. "aki még a 20 éves Wartburgba is belerakta a benzinhez való adalékot" Üzemanyag-adalékokról nem volt szó, amit írtam, az csak a motorolaj-adalékokra vonatkozott (kérlek, most ne köss bele az elnevezésbe, hogy a Militec és a Metabond nem az a hagyományos értelemben, a köznyelvben elterjedt kifejezést használom). 2. "másik dolog, hogy a lebomlási ídő mennyi is??" A lebomlási időről úgy írsz, mint a radioaktív részecskék felezési idejéről. A bomlás szó itt egészen mást jelent, és nem x ezer km-ben mérhető. 3. "a kémikus meg kémikus, nem pedig mechanikus!!!" Nem értem, hogy éppen a motorolaj és az adalékok témakörnél hogyan akarod száműzni a vegyészeket (vagy az ő szaktudásukat), akiknek kiemelt szerepük és feladatuk van ezeknek a termékeknek a megalkotásakor. Az esetlegesen felmerülő problémák, amikre én utaltam, teljes mértékben kémiai vonatkozásúak. 4. "ha ennyire nem lenne jó az adalék, akkor a bmw ---> stb miért ajánlja ezt és ezt az adalékot szerinted??" Költői kérdés: Ha nem jó a GM olaj, akkor miért ajánlja az Opel minden kézikönyvében??? A fenti, visszaolvasható hozzászólásomban nagyon óvatosan fogalmaztam, és nem írtam azt, hogy nem jó az adalék. Abszolút mértékben elismerem a pozitív hatásait. Egyszerűen arról van szó, hogy LEHETNEK káros hatásai is. Az életben kismillió dolgot tudnék felsorolni, amit neves gyártók ajánlottak, és egy-két évtized múlva bebizonyosodott a káros hatása (a korábban használt fogamzásgátló tablettáktól a máig naponta fogyasztott élelmiszerekig, amelyekben olyan tartósítószerek és egyéb adalékok vannak, amelyek a halálunkig sem bomlanak már le a szervezetünkben). Ha a témánál maradunk, akkor elegendő megnézni a tribológia történetében a korábbi évtizedek sikertelen kenéstechnikai próbálkozásait, amelyek mára vakvágánynak bizonyultak. 5. "talán neked is meg kellene nézni egy csapágytesztet.... illetve oylanokkal is beszélni, akik nem csak elméletben tudnak hozzászolni, hanem gyakorlati TAPASZTALATUK is van" Meghallgattalak Benneteket, köszönöm és őszintén hálás vagyok azért, hogy a saját tapasztalataitokat megosztották velem itt a fórumon. Elolvastam azonban az interneten azokat hozzászólását is, akik nem pozitív, hanem negatív tapasztalatokat szereztek (pl. Index motorolaj fórum). Ezek is abszolút gyakorlati, empírikus tapasztalatok voltak, éppen ezek indítottak arra, hogy laikusként megpróbáljak tájékozódni. Visszautalva a BMW-s példára: ugyanígy tettem, amikor hajdanában a GM olajjal mások negatív tapasztalatokat szereztek, tudatlan autótulajdonosként megpróbáltam utánajárni, hogy mi lehet ennek a hátterében. 6. "én nem jártam utána dolognak, láttam amit láttam saját szememmel, kiprobáltam bevált." Teljes mértékben elhiszem Neked, és kifejezetten örülök, mert akkor az autódnak csak jót tettél. Köszönöm az ellenvélemény tolerálást.

Már látom, hogy kisebbségi álláspontot fogok képviselni, de bízom abban, hogy ennek is helye van itt a fórumon. Én biztosan nem sajnálnám a pénzt a korábban említett olajadalékokra (legyen az bármilyen, Bishoptól a Prolongig), ha meg lennék győződve a használatuk jótékony hatásáról és arról, hogy biztosan nem okoznak kárt. Tegnap egy órán át beszéltem egy vegyésszel, aki csak megerősített abban, hogy ne használjam ezeket. Nemcsak azért, mert drágák, nemcsak azért, mert a PR-anyagokkal ellentétben ezek nem csodaszerek, hanem azért sem, mert adott körülmények között kárt is okozhatnak. Hasonlóképpen egy gyógyszerhez, amelynek adott esetben negatív mellékhatása lehet. Nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy ellenkampányt csinálok. Nem vagyok tribológus, és ahogy már fent is írtam, nincs saját tapasztalatom az adalékokkal. A korábban említett termékeken túl én bármikor nagyon szívesen ajánlok még mindenkinek más adalékokat is kipróbálásra, például: http://autozz-olcsobban.com/ (Tanulságos elolvasni a sajátos marketing szöveget, illetve megnézni a filmet.) Nem kételkedem abban, hogy ezek a termékek tényleg számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, bár a PR-anyagok nekem túlzónak tűntek. Ha megnézitek a három hasonló hatásmechanizmussal rendelkező termék (Lubetec, Metabond, Militec) honlapját, A Lubetec hatásmechanizmusa menüpont http://www.llac.hu/1/lubetec.htm A Metabond kémiája és fizikája menüpont http://www.metabond.hu/ (pdf-fájl) Miért jobb? menüpont http://www.militec.hu/militec.html akkor anélkül, hogy a pontos összetevőket ismernénk (hiszen ezek nyilván ipari titkok), pusztán a dokumentációkból világosan kiolvasható, hogy milyen vegyületek, illetve molekulák képezik az adott termék alapját. A vegyész, akivel beszéltem, a molekulák alapján levezette azokat a bomlási folyamatokat, amelyeknek a bekövetkezése károkat okozhat a motorban (a legveszélyesebb mindig a halogénezett szénhidrogének magas hőmérsékleten történő sósavvá bomlása). Az egyes autótulajdonosok által gyakorlatban tapasztalt problémákat (lásd például Index motorolaj fórum) tehát elméleti úton könnyen igazolni tudta. Hangsúlyozom, hogy ez úgy értem, mint a gyógyszernél a mellékhatást, tehát nem a pozitív tapasztalatokat szerzők álláspontját vonom kétségbe. Ezek a termékek biztosan jók, de ami jó a tengeralattjáróba, a fűnyírógépbe és a vadászpuskába, az nem feltétlenül jó ugyanúgy egy belsőégésű motorba. Másrészt ha a termékek dokumentációjából is kiderül, hogy a bomlás káros következményekkel járhat, akkor nemhogy a megkérdezett vegyész (aki kapásból több érvvel replikázott), de még egy magamfajta laikus számára sem megnyugató az a kitétel, hogy a bomlás ezért meg ezért nem következhet be. Tiszteletben tartva mindenkinek az ellenvéleményét, tömören összefoglalva az álláspontom: drágának és egyes negatív tapasztalatok miatt rizikósnak tartom a különböző adalékok használatát a MOTORBAN.